2010.03.12.
A divat a gazdaság egyik fő mozgatórugója, és leginkább a nők kiváltsága. Nem csoda tehát, hogy a nívós divatházak menedzsmentjei az elmúlt években megteltek sikeres női vezetőkkel, akik a megtermelt jövedelmek hihetetlen nagy százaléka felől döntenek, nagymértékben befolyásolva ezzel az egész világgazdaságot - írta a Haszon.hu.
Éles gazdasági váltást jósol a Boston Consulting Group a következő évekre, amit főként a pénzügyi területeken vehetünk majd észre, lényege pedig a nők térnyerése a gazdaságban. A kialakulóban lévő jelenséget a közgazdászok már el is nevezték női gazdaságnak. A jelenség következtében a nők száma a globális munkerőpiacon a következő öt évben egymilliárdról várhatóan 1,2 milliárdra fog növekedni.
A női gazdaság egyik legkiemelkedőbb ágazata a divatipar. Azok a nők, akiket most bemutatunk, szerves részei ennek a gazdasági változásnak, és több milliárd dollárjukkal támasztják alá az új tendencia létezését.
Olyan vezetők és innovátorok a női divatipar vezetői, akik időben jöttek rá, hogy hogyan használják ki az új médiában rejlő lehetőségeket, akik újradefiniálták a luxust és a nőiességet, időtállóvá és közben örökké változóvá tették a divatot, és nem utolsósorban mindig szem előtt tartják a harmadik világ problémáit, és ezekre is keresik a megoldásokat.
Ezek a nők nemhiába kerültek bele a gazdaság legizgalmasabb és legdinamikusabban fejlődő ágazatába, hiszen már letettek valami olyasmit az asztalra, amin az egész világ elámult, és a férfiak is egyenrangú félként tekintenek rájuk. Ezek a szereplők az új, pezsgő és igazán női divatipar megteremtői.
Donna Karan (61)
Donna Karan, az egyik legismertebb amerikai divatház, a DKNY alapítója már 14 évesen ruhaeladással foglalkozott New Yorkban. Különböző művészeti iskolák kijárása után Anna Kleinnél próbált szerencsét, majd miután hozzáment Mark Karanhoz, saját márkája fejlesztésével foglalkozott.
Az 1980-as évek elsöprő sikert hoztak neki: piacra dobta a női üzleti öltözködésen alapuló kollekcióját, nyolc évvel később pedig már egy kevésbé drága, inkább a fiatalokat megszólító márkát is irányított Donna Karan New York név alatt. A férfi- és farmerdivíziók után már nem volt megállás a világhírnév felé, de később is folytatta a terjeszkedést a parfümök, kozmetikai termékekek, kiegészítők és bútorok piacán. 1997-ben felmondta vezérigazgatói pozícióját, de a tervezést tovább folytatta, 2001-ben pedig az LVMH, a luxusmárkákat tömörítő divatóriás vásárolta fel a céget. Donna úgy véli, hogy márkája és saját maga sikere is abban rejlik, hogy nem félt a változástól.
A tervező legújabb szenvedélye a 2007-ben létrehozott Urban Zen nevű alapítvány és emberbarát szervezet, amelynek célja, hogy az emberek megtalálják a nyugalmat a XXI. századi gazdasági és társadalmi káosz közepén. Az alapítvány a válság kezdetén, 2008-ban 850 ezer dollárt adományozott a Beth Israel orvosi központnak. Ezt a pénzt az intézet szigorúan csak aromaterápiás és jógás kezelésekre használhatja súlyosan daganatos betegeknél.
Frida Gianni (38)
Az 1921-ben Guccio Gucci által Firenzében alapított, eredetileg nyeregkészítéssel fogalkozó Gucci cég mai irányítója a római születésű Frida Gianni.
Mielőtt Olaszország egyik legjelentősebb márkájához került, Gianni a Fendinél kezdte karrierjét 1997-ben, 2002 óta dolgozik a Guccinál, ahol kezdetben csak táskák és kiegészítők tervezésével foglalkozott. Az ekkori munkásságának köszönhető, hogy a Gucci táskák ma már olyan ikonikusnak számítanak a divatimádók körében, mint a Chanel vagy a Louis Vuitton darabok.
2005-ben, amikor megválasztották kreatívigazgatónak, a világsajtó attól volt hangos, hogy a XX. század egyik legismertebb divatmárkája új korszakba lépett általa. Gianni utánozhatatlan szakértelemmel ötvözi a márka múltját és a luxust, miközben fiatalságot, színt és játékos szertelenséget párosít hozzá. Az ő nevéhez fűződik a márka legújabb UNICEF-kampányainak kidolgozása, amivel Gianni és a Gucci a nők elleni erőszakért és az afrikai gyerekek jobb ellátásért küzd.
Azt, hogy a kreatívigazgató mennyire központi figurája a divatháznak, tökéletesen alátámasztja az is, hogy a művészeti vezetés mellett még a boltok belsőépítészeti tervezésével is ő foglalkozik. Egyértelmű, hogy Gianni sikeres válságkezelésének, David Lynch-csel készített újszerű kampányainak és megingathatatlan kitartásának köszönhető a Gucci jelenlegi szárnyalása.
Pascale Mussard (52)
A 172 éves múlttal rendelkező világcég, a Hermés jelenlegi lelke és művészeti vezetője Pascale Mussard, aki az alapító Thierry Hermés leszármazottja. Vezetése alatt a történelmi múltú ikonikus luxusmárka új irányokat nyitott a divatiparban, amikor középpontba helyezte az újrahasznosítást. Mussard szerint a Hermés művészeti vezetésében az a legizgalmasabb kérdés, hogy hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a hagyomány és a modernitás között, ami szerinte tökéletesen sikerült az újrahasznosító program során.
A Birkin táskák generációról generációra öröklődnek, ezért is fejlesztettek ki egy botanikából átvett technológiát, amivel a szennyeződések kevésbé károsítják a táskákat. Pascale legújabb innovációja azonban, hogy a hulladékokat és a károsodott bőrdarabokat újrahasznosítják, és azokból újabb termékeket készítenek. A nagyközönség reakciója még várat magára, hatalmas gesztusnak tartja azonban a divatipar, hogy elindított a Hermés egy ilyen irányzatot. Pascale mindezek mellett egy szociális reformot is bevezetett a gazdasági válság alatt. Mussard nagyon fontosnak tartotta, hogy hatékonyan oldják meg a munkatársak nyugdíjaztatását, ezért kidolgozott egy programot, aminek a lényege, hogy az alkalmazottak pár évvel a hatvanéves francia nyugdíjkorhatár előtt már csak részmunkaidőben dolgoznak, hogy könnyebb legyen a pszichológiai elválás a munkától. A nyugdíjprogrammal nagy lavinát indított el a Hermés, rengeteg cég vette át új technikájukat. Mussard szerint a XXI. századi siker jelszava a fenntarthatóság, még a luxusmárkák esetében is.
Angela Ahrendts (48)
Az a divatcég, amely a jelenleg is zajló válságot eddig talán a legsikeresebben vészelte át, az 1856-ban alapított, az első világháborúban brit katonazubbonyairól híressé vált Burberry.
Angela öt testvérével együtt Indiában nőtt fel, és itt találkozott először a divatvilággal is. Először divattervezőnek tanult, majd rájött: neki inkább a stílustanácsadáshoz és az építő kritikákhoz van érzéke. Amint diplomázott, elindult New Yorkba szerencsét próbálni. Több nagy divatháznál is dolgozott, mielőtt a Burberry vezérigazgatójává választották 2006-ban, az igazgatói szék átvétele után pedig reformintézkedéseket vezetett be. 35 veszteséges termékkategória gyártását állította le, a többi termékkel pedig erős terjeszkedésbe kezdett 25 régióban, többek között Kínában, Dubaiban és Indiában is növelte a boltok számát. Ahrendts szerint a siker kulcsa az, ha az ember mer változtatni és hamar belefogni az új dolgokba.
A világgazdasági válság természetesen a Burberryre is hatással volt. Angela azonban olyan hatékonyságnövelő intézkedéseket vezetett be, mint például egy új raktározási és logisztikai rendszer kifejlesztése, aminek a középpontjában az elosztási központ áll, a válság kirobbanása óta pedig már vízi úton szállítják a termékek felét repülőgépek helyett. Ezekkel az intézkedésekkel évi 80 millió dollárt spórol a cégnek a vezérigazgató.